Currently viewing the category: "Gyerek"

Mostanában mindig ilyen nagy almalevelt meg körtelevet iszunk. A doboza nagyon jó kemény karton és mindig annyira sajnálom kidobni. Valamit igazán lehetne belőle készíteni, erre gondolok, de aztán mégis kidobom mert kerülgetni nincs kedvem amíg meg nem száll az ihlet. Aztán most megszállt. Valahogy ez a bábszínház téma lett nálunk, de sejtem, hogy Adél még annyira nem vágja, hogy mi is történik ott mert a múltkor a duplo malackát kellett elvinni a bábszínházba, mert nagyon fájt a hasa…Na, akkor épp itt az ideje egy kis felvilágosításnak, mi is zajlik a bábszínházban? Hoppá, nincs bábszínházunk. Nektek van?

Szerintem cipős dobozból is elkészíthető, sőt, abból talán jobb is mert a függöny részt könnyebb rögzíteni azáltal, hogy kettészedhető. A kis függöny egyébként teljesen használható, elhúzható, két szál cérnán fut amit a doboz két oldalához gombokkal rögzítettem alul, felül. Ez volt a legidőigényesebb része az elkészítésnek, alig fért be a kezem ugyanis oda a sarokba. Ha mégegyszer csinálnám akkor vastagabb fonalat használnék és még a csomagolópapírral való beborítás előtt feszíteném ki a fonalat, így kívülről akár oda is ragaszthatnám, nem látszana a szép papír alatt. [Continue Reading…]

Még sose készítettem adventi naptárat, nem volt kinek. Ez is olyan, ami – számomra legalábbis – teljesen egyértelműen gyerekhez köthető tradíció és gyerek nélkül nem működik. Két dolgon is töröm a fejem viszont, egyrészt azon, hogy valami értelmes verzióját alkossam meg ennek az évente egyszer használatos dekorációnak. Nem szeretnék 24 kis vödröcskét vagy hasonló, másra nem igen használható mütyürt beszerezni (bármennyire is tetszik) mert valahol határt kell szabnom az alkotási lázamhoz kapcsolódó beszerzési mániámnak is. Ha minden projekthez úgy állnék hozzá, hogy megveszek mindent a nulláról akkor felkopna az állunk. Rémes, hogy mennyi pénzt el lehet szórni kis kacatokra, papírkákra, anyagokra. Arról nem is beszélve, hogy annyi minden jó alapanyagot dob ki az ember mert úgyse tud vele mit csinálni, akkor már inkább konzerves dobozokat gyűjtögetek méregdrága hobbikellékek helyett.

Másrészt azon is gondolkodom, hogy egy kétévesnek mit is tegyek a naptárba. Csokit nem szeretnék, kis műanyag izéket nem szeretnék, esetleg egy kirakó részeit ami a végén áll össze? Vagy valami más, készlet jellegű dolgot? Ha van ötletetek, ne tartsátok vissza!

Olyan naptárakat kerestem, ahol legalább az alap valami otthon is fellelhető vagy majd/még másra is használható. Ilyen egy 24 db-os muffinforma, a WC papír gurigája, papírzacskó vagy konzervdobozok. Így elsőre nem tűnnek túl meggyőzőnek, igaz? Nézzétek meg inkább a képeket!

Papírzacsóból készült naptár. A hátlap egy szétnyitott, szétvágott szatyor, a fülét is meghagyták az egyik oldalán, hogy fel lehessen akasztani. A kis zsebekhez sablon a képre kattintva megtalálható, letölthető. A számok és a kis dekorok újságokból, csomagolópapírból kivágott részletek. Csak olló, ragasztó és cellux kell hozzá.

Konzerves dobozokból. A dobozokat festékspray-vel lefestették, kerek matricából kivágtak köröket, abból számokat, így átlátszik a piros doboz alatta. Kell hozzá 24 konzervesdoboz, (talán még jó sok kukorica meg bab elfogyhat december 1-ig) bordó vagy piros festékspray, öntapadós fólia vagy matrica, drót az akasztáshoz és egy jókora faág.

24 gyufásskatulya egy vékony sütistepsin. A kis dobozkák hátuljára mágnest ragasztottak, körberagasztották őket barna papírral majd egy színes csíkkal is – becsomagolni őket ugye nem érdemes mert akkor nem lehet egyszerűen kinyitni. A tepsire kell még egy lyuk is, hogy fel lehessen akasztani de ez mondjuk a tepsit nem bántja, bátran használható utána lyukas peremmel is.

Kivitelezés és ötlet szintjén a kedvencem. Ebben a naptárban az ég egy adta világon semmi karácsonyi alapanyag sincs. Mivel a készítője Namíbiában él ezért az édességet és csokit nem is tarthatná kint napokig mert elolvadna, így inkább elrejtette őket és csak a megtalálásukhoz szükséges rejtvényt rejtette a kis borítékokba. Ezek kis fizetési borítékok amiben a munkások a pénzüket kapják. A szíveket egy német-orosz szótár lapjaiból vágta ki, a számokat kis fa számokkal és festékkel nyomdázta rá a szívekre – hopp, figyeljük, hogy nem használta fel/el őket? Talán a kis csipeszeket vette és még kellett hozzá egy hosszú madzag is. Gigajó lett.

Találtam még egy halom jó ötletet, ezek inkább bevásárlós-pazarlós változatok de olyan szépek, hogy azért az egyikre be lehet ruházni nyugodtan!

Mivel a napokban vonatozásra készülünk szerettem volna Adélnak egy jóféle hátizsákot szerválni. Megvettem volna én bármit, ami nem fröccsöntött, nem világító rózsaszín, nincs rajta csillámpor se hercegnők de ilyet nem nagyon találtam. Volt még a viszonylag normális de 7000 Ft… aztán a Meskán már szét se néztem hanem inkább nekiláttam én.

Elolvastam ezt a cikket, ahol jó sok otthon is elkészíthető gyerekhátizsák ötletet kaptam, de a legjobbnak mégiscsak ez a változat ígérkezett. Nincs benne zipzár se ami külön öröm, azt azért még meg kellene tanulnom rendesen varrni mert eddig csak kontár módon varrtam bele a saját magam készítette hálózsákokba.

[Continue Reading…]

Nagyon sanyarú sorsa van nálunk a cerkáknak. Egyrészt folyamatosan leesnek és összetörik a hegyük, rommá hegyezem őket és hamar elfogynak másrészt valahogy sosem kerülnek vissza a kis pöttyös pohárkába, ahol a helyük lenne. Arra gondoltam, hogy ha készítenénk valamilyen tolltartószerűséget nekik akkor hátha nagyobb lenne a motiváció az elpakolásra. Egy feltekerhető változatot gondoltam ki, de nem számítottam arra, hogy ilyen nehéz ügy lesz a kis tartó-hurkák megvarrása. Nem is a konkrét varrással volt gondom hanem a megfelelő méret kimérésével. Próbálkoztam mindennel, zipzártalppal a ceruza mellett varrni, kimérni, letűzni de sehogy se stimmeltek. Azért a végén csak rájöttem, el is mesélem gyorsan:

[Continue Reading…]

Régóta ígértem már a zoknimajom leírását, most végre elkészültem vele. Közbejött egy csúfos sorozatnézés, teljesen ráfagytam a True Blood vámpírjaira és addig semmi mással nem tudtam foglalkozni, amíg mind az öt évadot végig nem néztem. Ezt a jelenséget amúgy nem teljesen értem, nem fordult még velem elő ilyen, hogy ennyire beszippantott volna egy film. Szerettem a Dr. House-ot is meg nagyon jó sorozat volt a The Wire is de ilyet, hogy semmi mással ne tudjak foglalkozni esténként…teljesen kínos. A majom maga is szegény ezért készült ilyen lassan, pedig a valós elkészítési idő az csak kb. 2 óra.

Ezen a képen a bal oldali majom kézzel, a jobb oldali varrógéppel készült. Mindkettő teljesen egyformán készül, annyi a különbség, hogy a kézi varrásnál előbb kell elvágni a varrandó részeket és utána levarrni, a gépi varrásnál pedig fordítva, előbb levarrni majd a varrás mentés szétvágni. Most a varrógéppel készült majmon mutatom meg  majomgyártást. [Continue Reading…]

Már nagyon régóta szemeztem az egyik helyi boltban a PlayMais játékával: ez nem más, mint egy vödörnyi színes puffasztott kukoricarúd, ami végtelen formázási lehetőségének köszönhetően megmozgatja a gyerkőcök fantáziáját. Lehet gyúrni, sodorni és mellékelnek hozzá egyszerű, műanyag -gyakorlatilag másra alkalmatlan, életlen- kést is, merthogy vágni is. Nem kell más hozzá, mint egy nedves rongydarab, amivel ha benedvesítjük a rudakat, egymáshoz tapadnak. S ezáltal gyakorlatilag bármi megformázható belőlük. Tapadnak papírlaphoz, kartonhoz vagy az üveglaphoz, de még a cseréphez is.

Drága Nagyszüleink -Kati mama és Laci papa- nyaralásukról egy vödrös kiszerelésű színes kukaccal tértek haza. Mindkét lánykánk egyből rástartolt, csak Egyik enni akarta -asszociálván a mindenki által ismert “kukó”-ra-, a Másik meg játszani vele.
Szórakozásuknak “Lányok, vacsora!” jeligével voltam kénytelen végetvetni. Ha ezt nem teszem, reggelig ülnek a vödör mellett!
Próbáljátok ki Ti is!

Nagy megtiszteltetés nekem, hogy Juli felkért, alkalomadtán posztoljak szerintem csúcsszuper honlapján. S miért, honnan is ismerjük mi egymást? Igazából több hasonló is van kettőnkben, azonos az érdeklődési körünk (leszámítva a horgolást 🙂 ) – tán ezért is lettünk ismerősök: lendületes fiatalok vagyunk, két édibébi lányka örökaktív anyukái, akiknek folyton valami újon, egyszerűségében nagyszerűn, könnyen megvalósíthatón, dekoratívon jár az eszük. Szeretünk alkotni, gyerekekért, kisgyerekes anyukákért tenni.

Nade, akkor lássuk első “lakásműhelyes posztomat”!
Két örökaktív lánykánkkal nem egyszerű a nyaralás. Olyan helyet kell választanunk, ahol mindketten levezethetik energiáikat, de azért a miénket se szívják le teljesen.
Nyaralásunk egyik állomása a patcai Katica tanya volt.
Tudom, tőlünk egy kicsit messze van, de mi szerencsére pont a közelében időztünk, s eszembe jutott, hogy egy napot ott tölthetnénk. A hatalmas területen 40 féle őshonos és származtatott háziállat, tucatnyi kültéri játszóalkalmatosság, lovagvár, csúszdaház, erdei kötélpálya és óriás lecsúszó, gokartpálya… egyszóval millió kaland várja a betévedőket vagy célirányosan ideérkezőket!
Sajnos kreatív foglalkozáson nem volt lehetőségünk részt venni, mert hétköznap kerestük fel a tanyát. Aki arra jár, ne feledkezzen el beugrani! Remek élmény volt nemcsak a gyerekeinknek!

Mártinak mindenképpen szerettem volna készíteni egy lógattyút amit nézegethet. Mivel az ágya a miénk mellé van tolva és így nincs, csak egy oldala, ezért inkább valami nagyszabású, plafonról lógó dologra gondoltam. Így találtam meg ezt a madárkás gyöngyszemet és azonnal neki is láttam. A forrás oldalon a szabásminta is megtalálható viszont leírás nincsen, ezért én készítettem egyet hozzá, mely a tovább gombra kattintva olvasható. Az egyes fázisokat a galériában lévő képek képaláírása tartalmazza.

[Continue Reading…]

Adél közelgő születésnapjára már régóta terveztem egy babaház elkészítését. Ez most kistesós elfoglaltságok hiányában nem fog összejönni,valószínűleg karácsonyi ajándék lesz belőle de azt is jó lesz lassan elkezdenem, hogy be is tudja majd fejezni. Még gyűjtögetem hozzá az ötleteket, bár az abszolút kedvencem az Ikea expedit eleméből készített házikó. Ettől függetlenül el-el csábulok a bőröndös verzióra, a kartonpapírosat pedig már el is készítettük egy nyugisabb délelőtt. Nézegessetek babaházakat ti is, ha esetleg van elkészült büszkeségetek, akkor mutassátok meg nekem légyszíves!