Currently viewing the tag: "játék"

A karácsonyi készülődésből nálunk valahogy mindig kimarad az ésszerű csomagolás kiválasztása és beszerzése. Marad a klasszik csomagolópapír, legalább abból már egy ideje mindig a gyűrt, merített papírokat választjuk mert a 24-i bontogatás után még 25-én simán fel tudjuk őket használni akkor is, ha a gyerekek nyúzták le őket az ajándékaikról. Legalább ennyivel kevesebb papír fogy nálunk. De a karácsonyi roham után a sok kisebb-nagyobb doboz ott árválkodik napokig a lakás random kijelölt szelektívhulladék-gyűjtő helyén és csak arra vár, hogy hasraessünk benne.

Ha még mindig hasraestek a saját kupacotokban akkor gyorsan mentsetek ki belőle néhányat és készítsetek szebbnél szebb újrahasznosított dobozkát, mutatok pár ötletet hozzá:

 

  1. Asztali rendszerező apró dobozokból – Kép forrása

Ezek itt éppen műzlis dobozok és wc-papír vagy papírtörlő gurigák de szerintem pár különböző méretű dobozból is kiválóan megvalósítható. Kell hozzá egy vágódeszka, dekorpapír, dekupázsragasztó és akrilfesték. A képre kattintva a komplett elkészítése leírás is megtalálható.

 

  1. Nagyobb dobozból némi varrással

Ez se konkrétan karácsonyi maradék hanem egy pelenkásdoboz, de a lényegen ez mit sem változtat. Isteni, elegáns rendszerező lett belőle. A külső textílréteget ragasztással lehet a dobozon maradásra bírni viszont a belsőt mindenképpen varrni kellene, hogy szép legyen. Az elkészítéséről rengeteg képet találtok itt(1) és itt(2).

 

  1. Következik a kedvencem, a cipősdoboz állatkák – Kép forrása

Annyira egyszerű az egész, hogy percekig kellett nézegetnem, hogy vajon mitől néznek ki ezek ennyire jól. A kép maga is zseniális és az elkészítéssel sem kellett sokat vacakolni. A dobozon kívül kell hozzá még egy kis karton a fejnek és nyaknak, egy madzag és egy jóféle állatfarok. Aztán amikor a gyerekek teljesen ronggyá nyúzták őket lehet újabbakat készíteni.

További ötletek időmilliomosoknak:

ikatbag.com

ikatbag.com

kép forrása

notjustahousewife.net

Mostanában mindig ilyen nagy almalevelt meg körtelevet iszunk. A doboza nagyon jó kemény karton és mindig annyira sajnálom kidobni. Valamit igazán lehetne belőle készíteni, erre gondolok, de aztán mégis kidobom mert kerülgetni nincs kedvem amíg meg nem száll az ihlet. Aztán most megszállt. Valahogy ez a bábszínház téma lett nálunk, de sejtem, hogy Adél még annyira nem vágja, hogy mi is történik ott mert a múltkor a duplo malackát kellett elvinni a bábszínházba, mert nagyon fájt a hasa…Na, akkor épp itt az ideje egy kis felvilágosításnak, mi is zajlik a bábszínházban? Hoppá, nincs bábszínházunk. Nektek van?

Szerintem cipős dobozból is elkészíthető, sőt, abból talán jobb is mert a függöny részt könnyebb rögzíteni azáltal, hogy kettészedhető. A kis függöny egyébként teljesen használható, elhúzható, két szál cérnán fut amit a doboz két oldalához gombokkal rögzítettem alul, felül. Ez volt a legidőigényesebb része az elkészítésnek, alig fért be a kezem ugyanis oda a sarokba. Ha mégegyszer csinálnám akkor vastagabb fonalat használnék és még a csomagolópapírral való beborítás előtt feszíteném ki a fonalat, így kívülről akár oda is ragaszthatnám, nem látszana a szép papír alatt. [Continue Reading…]

Adél közelgő születésnapjára már régóta terveztem egy babaház elkészítését. Ez most kistesós elfoglaltságok hiányában nem fog összejönni,valószínűleg karácsonyi ajándék lesz belőle de azt is jó lesz lassan elkezdenem, hogy be is tudja majd fejezni. Még gyűjtögetem hozzá az ötleteket, bár az abszolút kedvencem az Ikea expedit eleméből készített házikó. Ettől függetlenül el-el csábulok a bőröndös verzióra, a kartonpapírosat pedig már el is készítettük egy nyugisabb délelőtt. Nézegessetek babaházakat ti is, ha esetleg van elkészült büszkeségetek, akkor mutassátok meg nekem légyszíves!

Nagyon szerettem és most is nagyon várom, hogy megint hordozhassak. Próbáltam több félét, rugalmas kendőt, mei tait – csak talán sima, szövött kendőt nem – és végül egy Liliputi csatos hordozó lett a befutó. Szinte mindenhova azzal jártam, Adél fél éves koráig nem is volt babakocsink. Most, hogy már ő is “nagy” és a kedvence az én gyerekkori csecsemőbabám, valamint nem elhagyagolható tény az sem, hogy pár héten belül kishúga születik muszáj volt varrnom neki egy hordozót. Olyat, amit könnyű felvenni, ő is le tudja venni magáról ha elege lett, nem melegíti, tartja rendesen a babáját vagy a kisvakondot, akár elől akár hátul szeretné vinni őket. (Ennek a hordozónak a zöld része pont a képen is látható zöld rugalmas kendőből készült, amit egy galád mosógép lyukasra mosott…most van egy rőf isteni zöld rugalmas anyagom :)

Keresgéltem készen kapható változatokat is, de inkább csak az inspiráció kedvéért mert szerettem volna én megvarrni neki a hordozót. Ehhez viszont segédletet keveset találtam, ezért elkészítettem a saját verziómat. Az instrukciókat képekkel itt találjátok, a testrészhez szükséges szabásminta pedig letölthető innen. [Continue Reading…]

A korábbi bejegyzésben már megmutattam azokat a kis játékkonyhákat, amik inspiráltak engem is a saját verziónk elkészítésére. Sok-sok köszönettel tartozom, mert ez a projekt nem jöhetett volna létre Szabolcs asztalos barátom és Adélapa aka Lipilee nélkül. A konyha elkészítéséhez szükség van körfűrészre, nekem ilyen nincsen ezért profi segítséget kellett kérnem a mosogató helyének kivágásához.

Hozzávalók – lapozás után

[Continue Reading…]

Ez is egy befejezett projekt nálunk de most egyelőre csak az inspirációkat mutatom meg, egyszerűen elképesztő, hogy emberek mennyire szuper dolgokat csinálnak a gyerekeiknek. Ok, mi is ügyesek vagyunk, na de ezek a kiskonyhák?? Isteniek! A konkrét leírást is megtaláljátok a képek alatt, az első ráadásul itthoni munka, a másik kettő angolul olvasható.

Kiskonyha székből
Pottery Barn kinézet saját kezűleg – piros kiskonyha
Brillíroznak a nagyszülők – fehér kiskonyha

Pottery Barn kinézet saját kezűleg – piros kiskonyha

Ezt a zoknimalacot ennek a leírásnak a segítségével készítettem, pár apróbb módosítással.Az alábbiakban a malac elkészítésének módját olvashatjátok.

Az egyes lépésekhez képeket is készítettem, ha mégse lenne teljesen érthető akkor jelezzétek.
Kiindulásnak egy rövid szárú, női bokazoknit használtam, ami azért volt kihívás, mert kicsisége miatt szinte alig maradt hely a lábaknak. Ha nem ilyen zoknit használtam volna, hanem egy hagyományos bokazoknit, akkor pontosan a fenti, angol nyelvű leírás alapján jártam volna el. A kettő fő vonásaiban megegyezik. Lássuk az én verziómat.

Hozzávalók:
1 pár rövid szárú női bozokni (vagy gyerek bokazokni)
tömőanyag
tű, cérna kézi varráshoz vagy varrógép
olló
himzőfonal az archoz és a farokhoz

image1. A zoknikat kifordítottam, lelapítottam mintha benne lenne egy láb (tehát nem profilból ahogy a csomagolásban van!) és a sarok részüket összecsippentettem úgy, hogy kiálljanak. Az egyik zoknit közvetlenül a sarokrész alatt elvágtam, a leeső kis részből lesz majd két láb.

2. A levágott zoknit a színére fordítottam és jó alaposan kitömtem tömőanyaggal. A másik zokni sarokrészére varrógéppel varrtam egy V alakot – ez lesz a malac füle – úgy, hogy csak a sarokrész legyen levarrva és a zokni szára ne lógjon bele. Bele kell nyúlni és elsimítgatni a szárat és a lábrészt. Majd kivágtam a V alak belsejét. Kézi varrás esetén a V alakot előbb ki kell vágni és az így keletkezett részeket a V mentén átöltéssel vagy pelenkaöltéssel összeölteni.

3. A füles zoknirész lábujjrészét is levágtam, ebből lesz a maradék két malacláb. A füles darabon keletkezett nyílást ívesen levarrtam, ahogy a fekete vonal jelöli a képen, (bocsánat a girbegurbaságért) majd a felesleget leágtam. Kézi varrás esetén fércöltéssel kell a nyílást bevarrni, majd a végén a cérnát meghúzni úgy, hogyteljesen összehúzódjon.

4. A füles részt is színére fordítottam, a fülekbe kis tömőanyagot tettem és ráhúztam a már kitömött testre úgy, hogy a füles rész nyitott zokniszára szépen körbevegye a másik zokni lábujjrészét. Már egészen malac formája van! A két kis leeső darabot kifordítottam és rávarrtam a lábformákat az aljukat nyitva hagyva majd kivágtam. Kézi varrás esetén előbb kell kivágni és utána összearrni az íves részeket. A sarokrészt előbb szétvágtam, hogy ne legyen útban a varrásnál.

5. A lábakat kitömtem, és kézzel felvarrtam a testre. Ez volt a malackészítés legpepecsebb része, mert próbáltam úgy varrni a lábakat, hogy mindig egy kis szegélyt visszahajtottam a lábba de a fránya zokni pont az ellenkező irányba pöndörödik.

6. Íme, el is készült a még arctalan zoknimalac. Az orrlukakat és a szájat a kerek részre hímeztem, a szemeket pedig közvetlenül a fülek alá. Lehet szemnek gyöngyöt is varrni, vagy akár szem-gombot is. Ha lett volna ilyen lilás-bordó cérnám, akkor a két zokni találkozásánál körbe végigvarrtam volna az orr-részt, hogy semmiképpen se csússzanak el egymáson, így viszont a szemeket hímeztem úgy, hogy az alsó zoknit is hozzáöltöttem. A farkát én csak ráhímeztem, a fenti verzió drótot von be zoknianyaggal ami nem túl gyerekbarát és nekem amúgy se maradt egy centi anyagom se.

Tádám! Ha készítetek ilyen malacot, küldjetek róla képet!